SGU: TVTS – 4. rész   14 hozzászólás

Az alábbiakban a negyedik rész összefoglalóját olvashatjátok.

SGU: A virtuális harmadik évad
4. rész: A keresztút állomásai

http://www.philotic.com/stargate/

Az előző részekben

A legénység tanúja volt egy csillag pusztulásának, miközben egy idegen civilizáció maradványait próbálta megmenteni. A csillagot megsemmisítő rejtélyes faj létéről viszont fogalmuk sincs.
Scott megpróbált kimenteni egy idegen családot a Destiny siklójával, de túl nehezek voltak, ezért nem tudták elhagyni az atmoszférát. Végül a bolygó körüli pályáról lezuhanó csillagkapun át hagyták el a bolygót.

És most a folytatásban

Éjjel van. A kamera gyönyörű, erdővel borított hegyek fölött repül végig. Az Univerzum bármelyik lakható bolygóján lehetnénk. A felszín felé közelítünk, és két fekete ruhába öltözött alakot látunk egy magas szerkezetre felmászni. Egy nagy darab, lapos szerkezet, ami talán egy útjelzőtábla lehet. Az egyik alak elővesz a hátizsákjából egy kütyüt. Az ápolt kezein látszik, hogy egy nő. A kütyüt a szerkezet felületére helyezi, ami átfúrja magát a szerkezeten, majd átalakul valamiféle távcsőszerű dologgá. A másik alak egy apró kijelzőt vesz elő. Bekapcsolja, amitől az előbbi kütyü is bekapcsolódik. A kijelzőn egy távolabb lévő terület infravörös képe látszik. Több teherautót és körülöttük mozgó embereket is látunk.
A két alak elcseveg egy kicsit a látottakon. Kétségtelen, hogy a Lucian szövetség tagjainak egyik táborát látjuk. Miközben a női alak megkérdezi a másikat, hogy mitől ilyen biztos benne, kilép a fényre, és felismerjük benne Valát. A másik alak természetesen Varro egy katona testében.
Varro elmagyarázza, hogy a kézjelekről lehet őket felismerni. A beszédükkel bárkit könnyedén átvágnak, de a kézjelekről felismerik egymást. Valószínűleg azért pont itt gyülekeznek, mert ez egy viszonylag rejtett terület, de közel van egy nagyvároshoz.
A kamera eltávolodik, és meglátjuk, hogy egy országút egyik lehajtójánál vagyunk. A közlekedési tábláról leolvashatjuk, hogy az egyik irányban Seattle, a másikban pedig Chicago található.

Főcím

A Destiny FTL sebességgel utazik.
A kantinban vagyunk. Eli az egyik asztalnál ül, kezében egy bögrével, bámul ki az ablakon. Chloéval a “kávéról” beszélgetnek, mikor megérkezik Wray, és közli velük, hogy néhány igazán gyönyörű darabot is találtak az idegen műtárgyak között.
Rush beviharzik, leül, eszik, és csak a tányérjára koncentrál, mégis hallja a beszélgetést. A maga gúnyos modorával kifejti, hogy hiába nézegetik őket, úgysem fognak megérteni semmit az idegenek kultúrájából. Wray-ből éppen kitörni készül a düh, de Eli lecsillapítja.
Heves vita kezdődik Rush és Eli között. Rush meg van győződve arról, hogy a csillagból nem szupernóva lett, hanem valaki elpusztította, és minél hamarabb el kéne hagyni ezt a területet, és kidobni mindent, ami abból a naprendszerből származik. Nem érti, hogy a többiek miért nem látják azt, ami számára egyértelmű. Ezután Rush elsétál, Eli pedig megjegyzi, hogy sokkal nagyobb szükség lenne a kávéra, mint ahogy gondolta.
Vágás után a Hammond fedélzetén vagyunk egy tárgyalóban. Vala és Varro bent ülnek, O’Neill pedig éppen megérkezik. Az információk alapján úgy tűnik, hogy a Lucian szövetség Seattle-t akarja lebombázni, de Varro szerint valami másra készülnek. A bomba robbantáshoz nem ilyen előkészületeket tennének, és egyébként is felrobbantottak már több várost, és az nem hozta meg a kívánt eredményt. Valami sokkal rosszabbra készülnek. Azt viszont nem tudja, hogy mire.
O’Neill szerint simán le kéne őket rohanni, és lelövöldözni mindenkit. Kivéve azt a párat, akit elfognak, hogy kihallgassák őket. De Varro szerint ez nem jó ötlet. Vannak más sejtek is, és nem biztos, hogy azokat is ilyen könnyen megtalálják. Inkább be kéne szivárogni. A kamera O’Neill arcára közelít, aki megfontolja az ötletet.
Vágás, a Destiny éppel kilép az FTL sebességből.
A hídon vagyunk. Young a parancsnoki székben, Brody, Volker és Greer pedig a termináloknál ül. Rush és Eli lépnek be. Látszik rajtuk, hogy egy heves vita kellős közepén vannak, amit most folytatnak is. Most Eli az, aki kiakad, amiért Rush nem látja az összefüggéseket. Szerinte teljesen logikus, hogy kezdetben különböző méretű csillagkapukat építettek felszíni és bolygó körüli használatra, hiszen a Destiny elég nagyméretű siklókkal rendelkezik. Rush a Pegazus galaxisbeli kapukat hozza fel példának, de Eli szerint világos, hogy itt sokkal korábbi tervezésről van szó. Mire az Atlantiszt megépítették, addigra már rájöttek, hogy jobb ötlet a siklókat a kapuhoz méretezni, mint fordítva. Ezt pedig Rush is megértené, ha nem a szupernóvával lenne elfoglalva.
Young megelégeli, és lecsillapítja őket. Éppen megérkeznek a következő naprendszerbe. Young arra utasítja Rush-t, hogy keresse meg Scottékat, de Rush nem azzal foglalkozik. Ingerülten válaszol Youngnak, hogy az ilyen rutinfeladatokat mással végeztesse el.
Eli ül az egyik terminálhoz, és elvégzi a keresést. Meg is találják a siklót, ami az egyik bolygó körül sodródik a csillagkapu közelében. Young rádión próbálja elérni, de nem érkezik válasz. A sikló a tartalék energián működik. Young utasítja Volkert, hogy menjen ki az egyik idegen siklóval, Greer pedig tegyen meg minden szükséges óvintézkedést.
A pár pillanatra az űrből látjuk a siklót. Csendes, sötét.
Vágás után a Destiny hangárjában vagyunk, (amit a kék idegenek alakítottak ki). Greer és Volker sétálnak az egyik idegen sikló felé űrruhában.
Az űrből látjuk, ahogy az idegen sikló megközelíti a Destiny siklóját. A hátuljához repülnek, és összekapcsolódnak. Greer átmegy a másik siklóba. Sötét van, alig látni valamit. Hirtelen valami mozgás, Greer rá is szegezi a fegyverét, végül meglátja az idegeneket, akik jelezni próbálják, hogy ne lője le őket. Greer megnyugtatja őket, majd a parancsnoki székhez megy. Scott összerogyva ül a székben. Mintha halott lenne.

Reklám

Az űrből látjuk, ahogy a sikló dokkol a Destiny törzsén.
A sikló zsilipéhez vezető folyosón már felsorakozott Young és néhány tengerészgyalogos. Az zsilip ajtaja kinyílik, Greer kilép, és jelent. A katonák kiterelik a siklóból az idegeneket, TJ pedig azonnal Scotthoz rohan.
A felnőtt idegen egy helyben áll, és Youngot bámulja. Ekkor érkezik meg Wray, aki rögtön vitába is keveredik Younggal arról, hogy az idegenek nem értik, hogy mit történik, és meg vannak ijedve. Young a felnőtt idegen fejéhez tartja a pisztolyát, és az üres terem felé mutat a másik kezével, ahová be akarja őket zárni. Az idegen még mindig nem érti, ezért Young szétlövi az egyik gyümölcsnem látszó valamit az idegenek siklóban hagyott ládáiból. Ez már hatásosnak bizonyul.
Vágás után egy erdőben vagyunk, éjszaka van. Varro lép ki a bozótosból egy útra. Valaki figyelmezteti őt, hogy tiltott területen jár, majd egy fegyver élesítése hallatszik. Varró Lucian nyelven szól a hanghoz, aki úgy tesz, mintha nem értené. Ezután ő is kilép a bozótosból, Varro pedig kézjelekkel üdvözli. A férfi int neki, hogy menjenek tovább, de a fegyverét még mindig Varróra szegezi.
Vágás, és a Destiny gyengélkedőjén vagyunk. Scott mindenféle műszerekre kötve fekszik, TJ pedig torna mozdulatokat végez, hogy felmérje a betegsége állapotát. Ahogy abbahagyja a mozgást, a kezei remegni kezdenek. Nem veszi észre, hogy Young az ajtóból figyeli.
Végül Young megszólal, amitől TJ egy kicsit megijed. Elmondja Youngnak, hogy Scottnak látszólag semmi baja, olyan, mintha csak nagyon mélyen aludna.
Vágás után egy raktárban vagyunk, ahol az idegenek műtárgyait tárolják. Chloe és Wray arról beszélgetnek, hogy Young hogy viselkedik az idegenekkel. Wray a szokásos véleményét hangoztatja, Chloe szerint viszont Young döntéseit is meg lehet érteni, hiszen semmit sem tudnak az idegenekről.
Vágás után a kapu teremben vagyunk. Brody tárcsáz, Greer pedig egy felderítőcsapatot készít fel. Viccelődnek egy kicsit azzal, hogy hozhatnának egy kis pizzát a bolygóról, majd Greerék átlépnek a kapun.
Utazunk egy kicsit a féregjáratban, majd a bolygón találjuk magunkat. Nappal van.
Látjuk a csapatot megérkezni. A kapu egy ősi emelvényen van. Olyan, mintha valaha civilizáció lett volna a bolygón.
Ahogy a katonák védelmi pozícióba helyezkednek, látjuk a félig felkelt napot, és a holdat, ami olyan furcsa pályán kering, hogy folyton részleges napfogyatkozást idéz elő. Greernek a deja vu-ja támad, mert a látvány egy az egyben olyan, mint amit az a műtárgy ábrázol, amit az idegen templomból hozott el.
Vágás után a Destiny egyik folyosóján vagyunk. TJ kocog, és közben könnyű súlyokat emelget. Megáll, hogy megmérje a pulzusát, de a keze megint remegni kezd. Ekkor valamilyen éneket hallunk a távolból. TJ is meghallja, és teljesen megbabonázza. Még a remegésről is megfeledkezik. A fogvatartott idegenek felé indul. Az ajtó őrizetlen, de be van zárva. Kinyitja, és belép.
Az idegenek énekelnek. A felnőtt áll középen, karjait széttárva, felfelé bámulva, a kicsik pedig körülötte énekelnek. Gyönyörű látvány.
A kamera TJ felé fordul. Látszik rajta, hogy a zene teljesen elvarázsolta. A szemeiből könnycseppek gördülnek le. Aztán az arca hirtelen megváltozik, rémület ül ki rá. Hátrálni próbál, a kezeit pedig az arca elé teszi, aztán…

Reklám

Egy erdőben vagyunk a Földön, Washington államban. Esteledik.
Varro egy fapadon ül egy kis vadászkunyhóban. Három fekete ruhába öltözött ember lép be. Az egyikük, Darrus, tipikus Lucian vezető.
Gyanakvással teli bemutatkozás következik. Varro azt hazudja, hogy a neve Dorsain, és az Olning klánból származik. Beugratós kérdések és kézjelek repkednek, míg végül Varro nagy nehezen meggyőzi Darrust, hogy egy Ős drone lőtte le a halálsiklóját, és bár vagy 30 napnyi gyalogútra innen zuhant le, a Lucian adóvevők egyenesen ide vezették. Darrus még mindig gyanakodva figyeli Varrót, de úgy néz ki, hogy elhitte a mesét.
Vágás után a Destiny raktárában vagyunk. Chloe, Wray és Park nyitnak be. Park megtapogatja a műtárgyakat, és gyönyörködik bennük, majd a beszélgetés a festményekre terelődik. Wray szerint olyan, mintha egy történetet mesélnének el, de a megfelelő sorrend nélkül sosem fogják kitalálni. Park szerint kell lenni valamiféle számozásnak a képeken. Példaként a keresztút állomásait megjelenítő képsorozatot hozza fel, amik Jézus szenvedéseit mutatják be. Aztán támad egy jó ötlete. A könyvekben mindig vannak oldalszámok. Csak bele kell nézni a könyvekbe, aztán hasonló jeleket kell keresni a festményeken.
Vágás utána hídon vagyunk. A Varro testét elfoglaló tengerészgyalogos lép be. Nagyon unatkozik, és szeretné magát hasznossá tenni. Young éppen válaszolna, mikor megszólal a rádiója. Rush jelenti, hogy TJ nincs a gyengélkedőn, pedig már szolgálatban kéne lennie. Young próbálja hívni a rádión, de nem válaszol. De legalább talált elfoglaltságot a katonának. Ahogy a katona elindul megkeresni TJ-t, Brody még a fülébe súgja, hogy a szőke orvos az, mire elmosolyodik, és kilép a hídról.
Vágás után az idegenek cellájában vagyunk. Még mindig úgy állnak, ahogy korábban. A felnőtt középen, a gyerekek pedig körülötte kántálnak. A kamera kissé eltávolodik, hogy meglássuk a kör közepén fekvő TJ-t. A szemei nyitva vannak, és a plafonra bámul, de nincs tudatában annak, hogy mi történik körülötte. Aztán egyszer csak hangosan felsikít.

Reklám

A bolygón vagyunk, nappal van. A csapat még mindig a területet kutatja valami ellátmány után. A csillagkapu alatti emelvény kivételével a civilizációnak semmiféle jelét nem találták. Greer és egy másik katona egy szarvasszerű állatra vadásznak a bozótosban. Éppen elszalasztanak egyet, pedig Greer nagyon húst akar vacsorázni.
A Varro testében lévő katona az idegenek cellája felé halad, de közben megáll a raktárnál, ahol Chloe, Wray és Park a sorba rendezett képekről beszélget. Lassan megértik a történetet.
Az idegenek elhagyták a fekete világot, és a kék világba utaztak. Onnan a sárgába, majd a fehérbe mentek.
Chloe észreveszi a katonát, aki megkérdezi, hogy látták-e TJ-t. Park azt mondja, hogy hallotta, amikor a környéken kocogott, még mielőtt szolgálatba kellett volna állnia.
Vágás után a gyengélkedőn vagyunk. Végignézzük, ahogy Scott lassan magához tér.
Vágás, és az idegenek cellájánál vagyunk. A katona észreveszi, hogy az ajtó nincs bezárva. Belép, meglátja TJ-t, majd értesíti Youngot.
Vágás után a kapu teremben vagyunk. Young már várja a visszaérkező csapatot. Greer azonnal TJ-hez indul, amikor megtudja, hogy mi történt.
Elég a nagy a felfordulás, és ezt Wray-ék is észreveszik. Wray úgy gondolja, hogy elég sok mindent kitaláltak az idegenek történelméről, és nem tűnnek veszélyesnek.
Young és Greer berontanak a cellába. Az idegenek megijednek, és a gyerekek a hátsó falhoz szaladnak, de a felnőtt továbbra is ott áll TJ mellett, és nem hátrál. Young le akarja lőni, amikor Wray és Chloe is beront a festményekkel a hónuk alatt.
A földre teszik a festményeket, az idegenek pedig rögtön duruzsolni kezdenek. Wray elmondja a többieknek, hogy ezeket az idegeneket folyamatosan elnyomták. Időnként elpusztították a civilizációjukat, és csak néhány egyedet hagytak életben, hogy új civilizációt építsenek. A festményre mutat, ahol az égből érkező lények egy új világba szállítják őket.
Amikor Greer meglátja az utolsó festményt, nagyon meglepődik. A kamera a festményre közelít, és mi is látjuk, hogy a festmény azt a bolygót ábrázolja, ahonnan a felderítő csapat éppen csak visszatért. Ha jól megnézzük, még a csillagkaput is felismerjük a képen.
Vágás után újra a bolygón vagyunk. Nappal van.
Megnyílik a kapu, és Greer sétál ki belőle, az idegenek pedig követik őt. Young és Wray még itt is vitatkoznak egy sort, aztán megjelenik két szarvasszerű állat a tisztáson. Három gyerek az állatok felé ugrik, és még a levegőben kilőnek valamilyen tüskeszerű dolgot a szájukból, amitől az állatok azonnal összeesnek. Az idegenek megrohanják az állatokat, és a szipókaszerű testrészüket a testükbe fúrják. Kiszívják az állatok vérét. Miután az állatok teljesen kiszáradtak, a gyerekek kieresztik a karmukat, és felszeletelik őket. Wray odasétál a felnőtt idegenhez, és megkérdezi, hogy vissza akarnak-e menni velük a hajóra, de az idegen tudatja vele, hogy nem. A csapat viszont visszatér a Destiny-re.
Vágás után a Destiny kantinjában vagyunk. Scott tántorog be, a többiek pedig üdvözlik. Scott elmondja, hogy csak arra emlékszik, hogy miután átrepültek a kapun, beverte a fejét, majd a gyengélkedőn ébredt. Eli megjegyzi, hogy nincs is semmilyen sérülés a fején, de Scott nem törődik vele, csak leül enni. Meglepődik, majd megkérdezi, hogy ugye ugye nem volt semmilyen párhuzamos dimenzióval vagy idősíkkal kapcsolatos kalandjuk, mert egy pár hete letört az egyik foga, és azóta folyton fáj, ha eszik, de most semmit sem érez. De nem foglalkoznak ezzel többet, inkább arról beszélnek, hogy kár, hogy az idegenek elvitték a festményeket, mert kíváncsiak voltak a történelmük többi részére.
Vágás után a folyosókon vagyunk. TJ kocog, majd megáll, hogy megmérje, mennyire remeg a keze. De semmi, a remegés elmúlt. Elvégez még néhány tornamozdulatot, de még mindig semmi.
Újabb vágás, és Park szobájában vagyunk. Éppen átöltözik, és alváshoz készülődik. A kamera a szellőzőrendszerre közelít, ahol meglátjuk, hogy az egyik idegen gyerek egy tüskét készít elő.


Ez volt az idei utolsó rész. Jövőre jön a folytatás. 🙂
Aki már olvasta a folytatást, az ne spoilerezzen!

Reklámok

Posted 2011. december 30. by Nekomajin in Fanfiction, Rovatok

Tagged with ,

14 responses to “SGU: TVTS – 4. rész

Subscribe to comments with RSS.

  1. Nos akkor TJ úgy tűnik meggyógyult. Érdekesen folyik tovább a történet, Lucian támadása a Tauri ellen magasabb fokozatba kapcsolt. Kíváncsi vagyok, hogy csak az Usat érte támadás vagy valamennyi szövetségesét.
    Az idegen lények gyógyítási rituáléjának, enyhe Nox beütése van. Ha jól értem a festmények a jövőt ábrázolták, vagy ugyanaz újból és újból megtörténik velük.

  2. Eszméletlen jó élmény olvasni ezt a sztorit!!! Igen ez a Nox beütés csak a hab a tortán, máshol is észrevehető, hogy nagy SG rajongó az illető, mert olyan emlékezetes momentumokhoz hasonló dolgokat fedezhetünk fel ami talán annyira tetszett neki, hogy nem bírta nem beleírni, pl ahogy említettem az első részben a pí, mint az Asgard-oknál, de még volt nem egy ilyen szituáció. Ezeket nosztalgiával olvassa az ember, de kicsit azért meg van az az érzés, hogy hé, ez már egyszer volt pár ezer fényévvel odébb, akkor jó volt, de már megint ez a megoldás? stb.

    Kíváncsi vagyok mi sül ki belőle. Olyat lehet kérdezni, hogy hány rész lesz még?

    • eddig 8 rész van

      • ok, köszi, csak kíváncsi voltam, hogy most ez csak egy ilyen hirtelen ötlet volt a szerző számára, hogy szerinte hogy kéne elvarrni a szálakat, folytatni, vagy most ő elhatározta, hogy folytatja a sztorit ameddig csak bírja, vagy ameddig meg nem jön a hivatalos folytatás (remélem az is eljön). Ha lesz még rész, akkor valószínűleg az utóbbi a célja, ha megáll a 8-nál, vagy még esetleg egy pár lesz akkor az előbbi.

        OFF: Amúgy bocs hogy mindig sokat írok, de mostanában íráskényszerem van, és állandóan “p*fázok” xD

  3. Bratach: szerintem kár reménykedni a folytatásban. Se az Mgm, se pedig a Syfy nem fogja folytatni. SAJNOS!
    Egyébként visszakerestem, 13-rész lesz ebből a SGU-TVTS-ből.
    Arra marhára kíváncsi lennék mi Mallozziék véleménye (ha van egyáltalán) erről a virtuális harmadik szezonról.

    • Szerintem csak jobban el vannak keseredve, hogy nem tudják folytatni a csillagkaput, mert imádták csinálni. Ugyanakkor eltölti őket a büszkeség, hogy látják mennyire lelkes rajongók vannak, hogy ilyen virtuális folytatást készítenek, és titkon reménykednek benne (ahogy én is, bármit mondasz xD), hogy egyszer valaki biztosítja azt az anyagi hátteret, és egyéb feltételeket, amivel folytatni tudják, ha nem is Destiny útjáról szóló sztorit, de a csillagkapu univerzumot valamilyen formában.

    • 13 részesnek indult, de végül 8 részes lett (bár az uccsó duplarész).

      Bratach:
      A cél az volt, hogy elvarrja a szálakat, és ez sikerült is neki. Eléggé brutális befejezést írt, ami lehet, hogy megosztó lesz, de nagyon össze van szedve. Ha nem jön közbe semmi, akkor 2-3 héten belül már arról beszélgethetünk. 🙂

  4. Várjuk a többit, és örök hálánk neked.
    Életben tartod nekünk az SG-t.

  5. Nem bírtam abbahagyni.Egyhuzomban végigolvastam, mind a négy részt,pedig nagyon sok dolgom van.Nagyon várom a folytatást! És mégegyszer minden elismerésem, aszerzőé.

  6. Hogy nem vette észre senki, hogy hiányzik egy gyerek? XD

    • Nem biztos, hogy átjött a ferdítésből, de baromi sokan voltak. Gondolj bele, hogy kicsik, gyerekek, és úgy teli volt a Destiny siklója, hogy mozdulni lehetett.

Neked is van véleményed? Ide pötyögd!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s